Új utakon

Új út a Hochschwab-ban: Steierischer Traum

Már nyárba csap az idő, mikor a tatabányai Kovács testvérekkel: Attussal és Luival ismét a Hochschwab varázslatos falai között vagyunk.
Tavaly a Schartenspitze 400 méteres déli falán nyolc nap alatt hét gyönyörű kötélhosszat nyitottunk. a VIII+, VIII+, IX, VI, IX-, VIIIA1, VI+ fokozatban. Új utunk eddig is káprázatos helyeken vezetett, de láttuk tavaly, hogy a folytatás se akármilyen.
Kora délutánra érünk 20 kg-os zsákjainkkal a Fölzalm kis hegyi tanyájához (600 m-nyi szintkülönbségű, tüdőkoptató), Irmgard a termetes fogadósné régi mosollyal üdvözöl, de a sörivást későbbre kell halasztanunk. Rohanunk a jól ismert fal alá. Az első két nyolcas kötélhossz a régi Sikorsky úton könnyen (IV-V) kikerülhető, de aztán azonnal jön a szikla java. Egy átkozottul sima traverz (jó IX- boulder betét) vezet egy élvezetes áthajló VII+-os bevágásba.
A koreográfiát kissé elfelejtve, csak a harmadik próbálkozásra tudom megkaparintani a bevágást. Huh, milyen vad ez a hely! Még három kötélhosszt tudunk haladni (VI, IX-, VIII), ezek mind jól mennek szabályosan (rotpunkt), mire estébe hajlik a nyugati hegyek fölött a fény. Attussal fix köteleket rögzítünk és visszaereszkedünk Luihoz, aki egész nap a fal első két kötélhosszából szedte ki a füveket a tőle megszokott alapossággal.
Sűrű setét este lesz, mire visszatoppanunk a Fölzalmhoz, ahol vár ránk a sör...
Másnap 200 méter jumározás és utunk eddigi utolsó kötélhossza után ismét egy szűz falsáv tornyosul elénk. De milyen! Attus válalja az uj út nyitó kockázatos szerepét. A 60 méteres táblán, két-két óra mászással jut fel, végig cipelve a 3 kg-os fúrót a beülőjén.
Az első kötélhossz vegyes technikával, VII A1 nehézségben abszolválja, nagyon rutinosan, de a következő már megy teljesen szabadon a VII-es fokozatban. Hátulmászóként csak a mászásra koncentrálok, így éppen sikerül on sight felmásznom a kötélhosszon, ez egy francia 7b (VIII+/IX-) nehézségű reibungmászás. Mindketten megegyezünk abban, hogy ez a hossz életünk egyik legszebb táblamászása. A következő hossz sem csúnyul el, ellenben jóval könnyebb lesz (VII+).
300 méter magasságban elérjük a fal felső repedésrendszerét, amely egy könnyű (V) kötélhossz után egy régi, ritkán mászott trepnis úttal találkozik össze, annak relatíve könnyű, de elég törős felső 100 méterén.
Egyenlőre úgy határozunk, hogy uj utunk kilenc kötélhossza után inkább a visszaereszkedést ajánljuk az ismétlőknek, mint a törős kiszállást. (A későbbiekben érdemes lenne keresni egy tűrhető kiszállást a felső 100 méteren, de erre újabb 2.3 napra lesz szükségünk).
Éjszaka esik, dél lesz, mire kiszárad a fal. Az út első két kötélhosszát megmászom rotpunkt. Lui valóban gyönyörűen kitisztította a fal 200 méterét! A harmadik traverzos kötélhosszra kinéztem egy elegánsabb, direkt változatot. Ez legalább IX/IX+ lehet, de úgy érzem, hogy alsó biztosítással is meg tudom nyitni, mert a kis lyukakból sky hookon (kampón függve) lehet nittet fúrni. De egyenlőre el kell halasztani a dolgot, mert ismét elered a melegfronti lassú eső.
Addig is kilenc káprázatos hosszal már kész az uj utunk, jórészt folyamatosan a VIII-IX-es fokozatban.
Egy névegyeztetés után: a Steierischer Traum megszólítást kapta. Gyönyörű. Nehéz. Álomi.