Fiatalkorom egyik példaképe volt az amerikai John Bachar, szólómászásaival, no persze. "Egyszerűen mindent uralnod kell"- tipusú mondatait addig mantráztam, amíg szinte belémégtek. Tavalyelött a Vén Mester - 52 évesen - lezuhant egy nem különösebben nehéz útból (6+). A körülmények pontosan nem ismertek, de igazán nem is érdekesek. 35 év mászás után ez már tényleg benne van a "pakliban". A tragikus történet kissé groteszk, mivel Bachar
több kilométernyi 8-9 utat szólózhatott összesen... Jobb idejekorán abbahagyni, vagy el se kezdeni a szólózást.... csakhát hatékony drog ez!
A szólómászásnál 99%-ban a pszichén múlik minden. Dehát a mászás általában ilyen.
Lélelekkel mászol vagy sem? Még a végtelenül szimpla műfalas boulderezés közben is
el szoktam képedni azon, hogy két versengő (kb. azonos képességű) "hegyesfogú fiatal"
(Fucskó Laci barátom zseniális szófordulata) közül a győzni akarót mennyire megalázza a másik, amelyik egyszerűen "csak mászni akar"!
Egy szó vagy száz: ha kinézel egy megfelelően szilárd utat és te is megfelelően szilárd vagy, akkor azt akkor is megmászhatod, ha ijesztően közel esik a határaidhoz. Idén tavasszal azon kaptam magam, hogy vagy két tucat 10-20 méter magas 6-7-8- as utat szólóztam meg,
minden különösebb forró pillanat nélkül. Általában a tanfolyamok szüneteiben, mikor szórakozásból felmásztan itt-ott.
Márciusban Várgesztesen másztam három nehezebb utat (6-7), bár némelyikre már csak
homályosan emlékeztem korábbról. A Schneeberg keleti lábánál lévő Rosenheimer Wasseerfall
20 méteres mászkőtáblája pompás a tanfolyamoknak 4-6 -os útjaival. Itt a nagy áthajláson átmenő mind a hat utat megmásztam (6, 7-) kötél nélkül. A kulcsmozdulatok úgy 6-10 m magasan vannak, így Bachar szerinti 2. kategóriába sorolható a szóló: "ha leesel, még túléled".
Az ember érzi is ezt, ilyen magasan még bátrabban mozog, -de korántsem "high ball boulder" ez,
alattad 777 bouldermatraccal, 77 üvöltöző haverral és 7 fotóssal...
A Weichtalhaus mögötti 10 méteres 7+ igazi kedvencem, ezen imádok le-föl mászni, ezen mindíg
elképednek a lentiek, de az igazat szólva, ez félig csalás, mert a tábla felső része max. 6+ lehet.
Unikum a Hohe Wand bejáratánállevő bad fischau-i konklomerát bánya 15-20 méteres falaival.
Egész homokköves jellegű. Nagyon technikás. És szilárd is, ideális a szólózásra.
A két legnehezebb út amit itt pont húsvétkor megszólóztam az Afrika (8-) és a Axelschweiss(8-).
Az Afrika első 6 métere igazán tehnikás, itthon inkább 8 érne. A teteje már könnyű élménymászás (5-6). Az alját elösször megmásztam kötéllel, így ez lazán ment. 25 méter magasan az ereszkedő stand felett kénytelen voltam a függőleges falból a teljesen befüvesedett
sziklákra kiszállni. Nem volt annyira nehéz fizikailag (4-es lehetett talán), de szinte minden
összpontosításomat összeszedtem a bizonytalan terepen...
Az Axelschweiss(8_) végig áthajló, és tulajdonképpen jó és biztos lyukakkal. Itt is a teteje "forró", 10 méter magasan a teljesen lefüvesedett kiszállás miatt kénytelen voltam jobbra eltraverzálni néhány felettébb kényes mozdulattal a balra levő 6+ repedésbe (Gullyriss, inkább egy elzsírosodott jó 7-!) és ezen visszamászni a földre.
Bár tartottam tőle, az egész hihetetlenül könnyen ment, pedig előzőleg csak a felmenetet csináltam meg kötéllel. Az adrenalin löket szinte repit fölfelé, csak bátran ki kell nyitnod a csapokat! Megint rájöttem, hogy a szólózás a mászás legegyszerűbb és legélvezetesebb módja.
Lassan kiéhezek valami egészen nehézre?! 51 éves leszel. te hülye! ....majd önmérsékletet gyakorlok, hátha okosabb és szerencsésebb leszek, mint a hajdani Mester! Isten nyugosztalja!
2011. április 29., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése