A helyzet az, hogy lassan beleszaladunk a nyárba és én még ebben az évben nem másztam
semmi igazán megerőltetőt.... igaz, egész sok nyolcas uton fejutottam- főként rövideken-Ausztriában, ezek egész jól mentek, szinte mindíg on sight,- de ha szigorúan nézzük, ilyen szempontból kissé lustálkodtam eddig....
Miért is? Részben tudatosan, Kovács Béci oktatótársam megjegyzése szerint a mászótudás
olyan mint a piramis. Az alján mondjuk az van, hogy milyen nehéz utat tudsz megmászni
abszolut biztonságosan kötél nélkül. ismeretlenül?! Mondjuk négyest? Nem is rossz!
Nekem ez a fokozat kb. hatos körül van, amely néha felspirázódott hetesre.
Néhány ilyen utat meg is szólóztam ismeretlenül, például 1987-ben az USA-ban egy 50 méteres 7+ os bevágást (5.10,Smith Rockon, Wild Animals). Eufórikus élmény volt, mivel tök egyedül
voltam ott az első napom és csak később haverkodtam össze a helyi srácokkal, -akik közül náhány USA legjobb mászójának számított ( mellesleg megmásztam még egy free solo on sight 5 kötélhosszas 7- is aznap). Nos, nem ilyen özönvíz elötti dolgokról akarok írni, hanem a tanuságokról... elnézést a kacsázásért!
Szóval a mászópiramisod legfontosabb szelete, hogy milyen a biztos on sight
szinted. Ha ez mindenfajta kövön, különböző utakban (áthajlás, reibung, repedés, stb..)
- esetleg trad helyzetben, ti.: nem kinittelt utaknál- egyforma - akkor tényleg tudod
azt a fokozatot. Ehhez képest másodrendű, hogy agyonedzve magad egy áthajló és pofonegyszerű peremes uton felmászol egy kilencesen vagy tizesen!
Ha a piramisod alja megfelelően széles, akkor lesz esélyed arra, hogy tényleg jól másszál
mindenfajta sziklán. úton és stílusban!
Ha csak a piramis tetejét akarod iszonyú edzésekkel egyre magasabbra húzni, akkor
meglepő élmények érnek a sziklákon. Páldáúl egy alpesi hetes repedésben - amely esetleg nincs agyon nittelve, bénázol- pedig a kedvenc mászóiskoládban úgy tudják rólad, hogy 8-9-esekben
májerkedsz!
A világ egyik legjobb mászójának - Stefan Glowach-nak találó mondása szerint.: "Tíz nagyon kicsiny perem egymás utáni megfogása még nem a mászótudás a 10-es fokozatban!"
Mindezt nem az okoskodás kedvéért írom le fiatalabb mászó olvasóimnak,
hiszen jogosan merülhet fel ,: Öreg, savanyú a szőlő!- hanem tanuságként.
Én elég sokat foglalkozok a piramisom aljával, ami viszonylag sok mászást jelent a 6-7 fokozatban . Lehet hogy ez kiábrándító kissé, de nagyon megéri a dolog....
Idén tavasszal tényleg megmásztam egy rakás közepesen nehéz utat .Nem volt meglepő tehát,
hogy szinte félgőzzel felmásztam két 9- uton Rókahegyen most májusban.
Igaz az összes kilences utat itt én nyitottam tavaly , így aligha mondható hogy nem
ismerem ezeket, -de mégis nagyon biztató volt ez. A "PIRAMISELV" tehát megint
bevált!
Tegnap ha már ilyen jól ment a dolog ,-megpróbáltam régebbi projektemet
felsőbiztosítással. Ez a rókahegyi Nagyfal legmagasabb részén vezet, a mostani
legjobboldali úton (7-es, 25 m, teljesen nagy falas érzetű!) is túl.
A projekt a Madárország munkanevet viseli, bár lehet hogy később más nevet kap véglegesen.
Kosztán Csabi barátommal voltunk kinn csütörtökön. Irgalmatlan meleg lett délre a falon.
Nyakunkon hirtelen a kiméletlen nyár. ..
Kétszer felmásztam a Yodán (9-), ez jó ment, noha nem is erre figyeltem igazán. Szóval jöjjön a Madárország , egyelőre felsővel (még nincs benne nitt.) Az alsó fele a bizzarul kiálló óriás kőszilánkok között megy. Ez a rész kb. 9 méter és izgalmas, vad mászómozdulatok halmaza. Tavaly tavasszal próbáltam utoljára,most jobban
ment mint akkor. Nocsak! Már a második kisérletre meglett az alsó rész- egyfolytában.
Ez most "csak" egy erős 9-esnek éreztem. A projekt féluton a mellette lévő uttal megy 5 métert
közösen (7-), ez szinte üdülés. Majd elvállik a két út és jobbra jön egy riasztóan márgásnak tűnő ( de valójában nem annyira vészes) áthajló falsáv(8-as), ami egyre nehezebb mozdulatokkal
vezet a kulcshelyre és itt igazán szilárd minden...
Az utolsó rész ismét nagyon jó kövön vezet, fantasztikus mozdulatokkal. Hogy hányas?
Fene tudja, évek óta kevés ilyen nehéz utat másztam tulajdonképpen. A 10 fokozatba mindenképpen belelóg. Két kisérlet és két részletben megvolt a felső kulcshely. Tavaly ennek
- kétszer próbáltam - közélébe se voltam! Most hogy írom , megvan az út végleges neve:
Sárarany! Vannak döbbenetes jó részei és kissé törékenyek. Izgalmas ez az egyveleg, - a mászómozdulatok viszont nagyon forgatagosak! 25 méter hosszú és egy igazán vad
út!
No tehát, ide vissza kell térnem néhányszor az idén azért!
Hol is van a piramis csúcsa, Öreg? Azért , ez is számít....
Egy kicsit...
A verőfényt pedig novemberig kerüljűk el itt!
2011. május 20., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése